Image

Zene, divat, művészetek – csupa olyan dolog, amely mindannyiunk
életében fontos szerepet tölt be. A mai ifjúság kedvelt kifejezésével
élve bemutatom nektek azokat a „trendeket”, színeket, formákat,
hangokat, amelyek koromat jellemzik.

Mit énekel most a nép?


A zene, barátom, olyan a szívnek, mint a kedves ölelése. Magával ragad, és nem szabadulsz. Hej, milyen sokat hallom a tücskök muzsikáját…

Azt kérdezed, mi végre is jó a zene? Poéta volnék én, nem zeneszerző, de ha én pennámmal, akkor zenével is kifejezhetjük érzéseinket, és persze üzenhetünk vele a széles nagyvilágnak.
Hogy mit szoktunk énekelni? – Mindent, amit apáinktól és szépapáinktól hallottunk és tanultunk, s most főleg azokat a nótákat kedveljük, amelyek a szabadság eszményét képviselik.

A szájhagyomány útján terjedt népdalokat szinte mindenki ismeri és énekli, azonban az egyházi zene, a többszólamú kórusművek és a hangszerjátékok is igen kedveltek a nép körében. Az ország zenei ízlése, a társadalmi rétegek zenei műveltsége nagyon különböző, azonban a magyar verbunkos zene és a Rákóczi-induló hallatán mindenkinek megindul a lába a táncra.

Örömmel mondhatom hát, hogy most megélénkült az irodalmi élet, melyben nagy hangsúlyt kapott a nemzeti érzés megerősödése s mellette a zenében is divatossá vált a nemzeti stílus.
Erkel Ferenc operái, mint ahogyan a Hunyadi László is, a nemzeti történelem alakjait elevenítik meg a színpadokon. Korunk világhírű zongoraművésze Liszt Ferenc, bár külföldön él, mindenütt lelkesen hirdeti magyar nemzethez tartozását.

Azonban a forradalom idején úgy látom, hogy talán a cigányzenészek váltak legjobban a magyar nemzeti zene képviselőivé fényes hazámban. Még a csatákat megelőzően is ők játszanak a harcba induló katonáknak, hogy zenéjükkel ösztönözzék és szórakoztassák őket. De ha egy kis útszéli korcsmába tévedek, ott is a cigánnyal húzatom.

Image
Image

Vörös sálat és Kossuth-kalapot viselek, mert piros és fekete illeti most a magyart


A magyar viselet a történelmi eseményeket soha olyan gyorsan és látványosan nem követte, mint most, a szabadságharc ideje alatt. Tudatosan tettük félre az arisztokrácia egyik ismérvét, a kesztyűt, és az eddig divatos cilindert a Kossuth-kalapra cseréltük.

Bő fehér ingünket sokszor széles vörös sálövvel szoktuk díszíteni, azonban a forradalom vöröse mellett, a nemzeti színek használata is a ’48-as fiatalok érdeme. A háromszínű szalagból összeállított rózsa és elnevezése – cocarde – az 1789-es francia polgári forradalomra vezethető vissza.

Naplómban is írok arról a piros-fehér-zöld főkötőről, melyet ifjú feleségem, Szendrey Júlia varrt magának, míg én a Nemzeti dalt írtam. A fekete, zsinóros magyar öltözék is ezekben a napokban vált ismét divatossá, ezt viselem én, és a forradalmi ifjúság is.

Külön érdekességnek számítanak a portrékkal, címerekkel díszített színesen nyomott kendők, amelyeket emlékként adunk egymásnak a szabadságharc alatt. Némelyik kendőn nemzetiszínű kerettel Kossuth ifjúkori portréja látható, vagy Széchenyi a Lánchíddal. Ezeket mindig őrizni fogjuk és őrizd Te is barátom!

 

 

Korfestes bajusz

Image
Image
Image

A festőművészek alkotásai engem is inspirálnak

Korunk művészei között sok tehetség akad.
Mondhatom, hogy Barabás Miklós az első hazai festő, akinek sikerült a társadalmat valóban megnyerni. Ő az első nálunk, aki meg is tud élni festészetéből. Főként arcképeket fest. A forradalmi eseményeket előkészítő szellemi életnek szinte minden szereplőjét megörökítette már. Engem egy litográfián ábrázolt, úgy hiszem, nagyon is élethűen.

Vándor élet című rajza gondolatokat is ébresztett bennem, amelyeket papírra vetettem. Így született meg a Vándorélet című költeményem.

Barabással szoros barátságban áll korunk legnagyobb tájfestője, id. Markó Károly. Visegrád című képét sokan csodálják. Mivel munkaigényes alkotásaiból idehaza nem tud megélni, Itáliába költözött.

A velencei származású Marastoni Jakab néhány évvel ezelőtt, 1842-ben magán festőakadémiát alapított idehaza, amelyet Pest városa is támogatott. Nála kezdik festői pályájukat – többek közt – Zichy Mihály és Lotz Károly.
Fontos megemlítenem Kiss Bálint nevét is, aki nemcsak barátja, de pártfogoltja is Barabásnak. Ő a történelmi festészetet részesíti előnyben. Jablonczay Pethes János búcsúja című 17. századi eseményt ábrázoló, de a jelenre célzó képe rendkívül nagy sikert aratott. Kiss Bálint - miként legtöbb művész társa - részt vett a forradalomhoz vezető eseményekben is.

Az arckép- és életképfestők legkiválóbbja Borsos József. Györgyi (Giergl) Alajos pedig életképtárgyakat szeret festeni, melyekben a humor és irónia is megszólal.

És bár utolsóként említem, akire legbüszkébb vagyok ebben a színes bokrétában, Orlai Petrich Soma másod-unokatestvérem anyai ágon. Úgy vélem az éledező magyar festészet egyik előfutára. Munkássága a történelmi képek mellett a portrékra, irodalmi illusztrációkra és napi életképekre is kiterjed. A szüleimet és engem is megörökített festményein.

(Képek fentről lefelé: Petőfi Sándor portréja, Barabás Miklós litográfiája; Barabás Miklós: Önarckép; Vándor élet kiadvány)

Korfestes 4

Image
Image
Image

Zene, divat, művészetek – csupa olyan dolog, amely mindannyiunk
életében fontos szerepet tölt be. A mai ifjúság kedvelt kifejezésével
élve bemutatom nektek azokat a „trendeket”, színeket, formákat,
hangokat, amelyek koromat jellemzik.

Mit énekel most a nép?


A zene, barátom, olyan a szívnek, mint a kedves ölelése. Magával ragad, és nem szabadulsz. Hej, milyen sokat hallom a tücskök muzsikáját…

Azt kérdezed, mi végre is jó a zene? Poéta volnék én, nem zeneszerző, de ha én pennámmal, akkor zenével is kifejezhetjük érzéseinket, és persze üzenhetünk vele a széles nagyvilágnak.
Hogy mit szoktunk énekelni? – Mindent, amit apáinktól és szépapáinktól hallottunk és tanultunk, s most főleg azokat a nótákat kedveljük, amelyek a szabadság eszményét képviselik.

A szájhagyomány útján terjedt népdalokat szinte mindenki ismeri és énekli, azonban az egyházi zene, a többszólamú kórusművek és a hangszerjátékok is igen kedveltek a nép körében. Az ország zenei ízlése, a társadalmi rétegek zenei műveltsége nagyon különböző, azonban a magyar verbunkos zene és a Rákóczi-induló hallatán mindenkinek megindul a lába a táncra.

Örömmel mondhatom hát, hogy most megélénkült az irodalmi élet, melyben nagy hangsúlyt kapott a nemzeti érzés megerősödése s mellette a zenében is divatossá vált a nemzeti stílus.
Erkel Ferenc operái, mint ahogyan a Hunyadi László is, a nemzeti történelem alakjait elevenítik meg a színpadokon. Korunk világhírű zongoraművésze Liszt Ferenc, bár külföldön él, mindenütt lelkesen hirdeti magyar nemzethez tartozását.

Azonban a forradalom idején úgy látom, hogy talán a cigányzenészek váltak legjobban a magyar nemzeti zene képviselőivé fényes hazámban. Még a csatákat megelőzően is ők játszanak a harcba induló katonáknak, hogy zenéjükkel ösztönözzék és szórakoztassák őket. De ha egy kis útszéli korcsmába tévedek, ott is a cigánnyal húzatom.

Image

Vörös sálat és Kossuth-kalapot viselek, mert piros és fekete illeti most a magyart


A magyar viselet a történelmi eseményeket soha olyan gyorsan és látványosan nem követte, mint most, a szabadságharc ideje alatt. Tudatosan tettük félre az arisztokrácia egyik ismérvét, a kesztyűt, és az eddig divatos cilindert a Kossuth-kalapra cseréltük.

Bő fehér ingünket sokszor széles vörös sálövvel szoktuk díszíteni, azonban a forradalom vöröse mellett, a nemzeti színek használata is a ’48-as fiatalok érdeme. A háromszínű szalagból összeállított rózsa és elnevezése – cocarde – az 1789-es francia polgári forradalomra vezethető vissza.

Naplómban is írok arról a piros-fehér-zöld főkötőről, melyet ifjú feleségem, Szendrey Júlia varrt magának, míg én a Nemzeti dalt írtam. A fekete, zsinóros magyar öltözék is ezekben a napokban vált ismét divatossá, ezt viselem én, és a forradalmi ifjúság is.

Külön érdekességnek számítanak a portrékkal, címerekkel díszített színesen nyomott kendők, amelyeket emlékként adunk egymásnak a szabadságharc alatt. Némelyik kendőn nemzetiszínű kerettel Kossuth ifjúkori portréja látható, vagy Széchenyi a Lánchíddal. Ezeket mindig őrizni fogjuk és őrizd Te is barátom!

 

Korfestes bajusz

Image
Image

A festőművészek alkotásai engem is inspirálnak

Korunk művészei között sok tehetség akad.
Mondhatom, hogy Barabás Miklós az első hazai festő, akinek sikerült a társadalmat valóban megnyerni. Ő az első nálunk, aki meg is tud élni festészetéből. Főként arcképeket fest. A forradalmi eseményeket előkészítő szellemi életnek szinte minden szereplőjét megörökítette már. Engem egy litográfián ábrázolt, úgy hiszem, nagyon is élethűen.

Vándor élet című rajza gondolatokat is ébresztett bennem, amelyeket papírra vetettem. Így született meg a Vándorélet című költeményem.

Barabással szoros barátságban áll korunk legnagyobb tájfestője, id. Markó Károly. Visegrád című képét sokan csodálják. Mivel munkaigényes alkotásaiból idehaza nem tud megélni, Itáliába költözött.

A velencei származású Marastoni Jakab néhány évvel ezelőtt, 1842-ben magán festőakadémiát alapított idehaza, amelyet Pest városa is támogatott. Nála kezdik festői pályájukat – többek közt – Zichy Mihály és Lotz Károly.
Fontos megemlítenem Kiss Bálint nevét is, aki nemcsak barátja, de pártfogoltja is Barabásnak. Ő a történelmi festészetet részesíti előnyben. Jablonczay Pethes János búcsúja című 17. századi eseményt ábrázoló, de a jelenre célzó képe rendkívül nagy sikert aratott. Kiss Bálint - miként legtöbb művész társa - részt vett a forradalomhoz vezető eseményekben is.

Az arckép- és életképfestők legkiválóbbja Borsos József. Györgyi (Giergl) Alajos pedig életképtárgyakat szeret festeni, melyekben a humor és irónia is megszólal.

És bár utolsóként említem, akire legbüszkébb vagyok ebben a színes bokrétában, Orlai Petrich Soma másod-unokatestvérem anyai ágon. Úgy vélem az éledező magyar festészet egyik előfutára. Munkássága a történelmi képek mellett a portrékra, irodalmi illusztrációkra és napi életképekre is kiterjed. A szüleimet és engem is megörökített festményein.
(Képek fentről lefelé: Petőfi Sándor portréja, Barabás Miklós litográfiája; Barabás Miklós: Önarckép; Vándor élet kiadvány)



Korfestes 4

Image
Image




Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.
+36 76 513 800
info@bacskiskun.hu


FŐOLDAL


KAPCSOLAT

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ


Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat
6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.
+36 76 513 800
info@bacskiskun.hu

Image
Image

Keresés