Image

 

Poétai pályám kezdeti lépéseit mondhatom – és ezzel nem a költő
túloz –, rögös utakon, gyalogszerrel tettem meg. Szó szerint! Ha nem
hiszed, tarts velem, barangoljuk be ifjúságom tájait együtt!

1 Petofi haz 

Kiskunfélegyháza

Csodálkozol-e, hogy vándoréletű sorsot szánt nekem az Isten? Az anyatejjel szívtam magamba a folytonos jövést-menést, apám, s anyám ringató karja vitt egyik helyről a másikra, ide éppen a Bánhidi-házba.

Hiszed-e, hogy hét iskolába jártam? Öt és fél évesen már olvasni, rajzolni tanítottak, amihez később is nagy kedvet éreztem. Kecskeméten, az elemi iskolában kezdtem el tanulni. Ne hogy azt hidd, hogy naponta kocsikáztak velem a négyökrös szekérrel rögös utakon, Habel József bátyámuraméknál, apám mészárszékének haszonbérlőtársánál kaptam szállást, csak vakációra mehettem haza Félegyházára. (Kép: Petőfi ház Kiskunfélegyházán)


 

Szabadszállás-Pest-Aszód-Selmecbánya

Szabadszállásra költöztünk 1830-ban, de nem nagyon melegedhettem meg. Gondos szüléim Sárszentlőrincre írattak evangélikus gimnáziumba, hogy a legjobbat adhassák nekem. Aztán jött Pest, majd Aszód, ahol a színészet szele megcsapott. Aztán meg jó apám csapott meg rendesen, meghallván színészi törekvéseimet. Pedig hogy bizsergett a vérem, valahányszor színtársulat érkezett Aszódra. Vérem bizsergését még egy szépséges leányzó is segítette, Cancrinyi Emília személyében. Tizenöt éves voltam ekkor. És itt barátom akár hiszed akár se, bevégeztetett a gondtalan és szép gyermekkorom. Hosszan mesélhetnék iskoláimról Pesttől, Aszódon át Selmecbányáig. De érd be annyival, hogy amikor újra Szabadszállásra jöttem, 1842-őt írtunk.

Útba ejtettem, hogyne ejtettem volna, hiszen ide is sok emlék köt. Szépek és kevésbé szépek egyaránt, mert követválasztási kudarcom is e helyhez kötődik, de inkább ringatom szépséges Prielle Kornélia szerelmének emlékét.


 

Fülöpszállás-Orgovány

Jól gurult még ez időtájt a mészárszék és korcsma szekere. Egyszerre bérelt jó apám mészárszéket és kocsmákat Fülöpszálláson 1833-36 között. Ez volt apám sikeres vállalkozásának utolsó virágzása, mielőtt elvesztette minden vagyonát a Kiskunságban.

Derülj velem kedves barátom, amikor születésemről szóló legendákat olvasod. Mert állítólag a megannyi hely között a néphit szerint az orgoványi csárdában születtem. Egy öreg félegyházi fuvaros mesélte sokaknak, hogy 1822 decemberének végén szüléimet Kiskőrösre vitte. Az éjszakai hóviharban eltévedtek, mígnem világosságot vettek észre, ami a pusztai csárdából szűrődött ki. Betértek a meleg helyiségbe, ahol pásztorkodó népek mulatták együtt az időt, az óévet búcsúztatták. Várandós anyám a konyhán túli első szobában tért pihenőre, csakhogy szülési fájdalmak törtek rá, és megszülettem a fogadóban. Amikor a vendégek megtudták a hírt, mint a három királyok, úgy érkeztek újszülött nézőbe. Ej’ mennyire derülök is ezeken a történeteken. Bekukkantottam egyszer ebbe a csárdába Kecskemét felől gyalogolva egy forró nyári napon 1844-ben és mi tagadás kedvemre való volt a pihenő.


2 Dunavecse
Dunavecse

Hát barátom, ha eddig tudtad követni izgalmas kalandjaim, akkor jól számold meg hajad szálait. Nincs bíz annyi, mint amennyit én vándoréveim során begyűjtöttem. Prencsfalutól Sopronon át Olaszországig, fűszerezve színészettel, katonáskodással, szerelemmel, és versekkel, versekkel…. A Tisza nem kanyarog annyit, mint az én gyalogutam, mely Dunavecsére vezetett, ahol a szüleim éltek nagy szegénységben. Két hónap alatt negyven költeményt vetettem papírra, miközben apám megpróbált meggyőzni, hogy mészáros legyek magam is. Drága anyám a tanulásom szorgalmazta, én meg fittyet hányva szüléim fejem fölötti vitájára, a színészkedéshez ragaszkodtam. Aztán ha kicsit megállok, rögtön szerelmes leszek, itt Dunavecsén a szőke Nagy Zsuzsikába. (Kép: Petrovics mészárszék Dunavecsén)



Kunszentmiklós

Apám mészárszékeit igencsak megismerte a környék, merthogy itt is bérelt 1842 és 45 között egyet. Gyakran megpihentem Szentmiklóson, annál is inkább, mert szívbéli jó barátra tettem szert Bankós Károly személyében, erről egy versem is született Búcsú Kunszentmiklóstól címmel. Meghazudtolnám magam, ha szívemet nem ejtette volna rabul itt is egy szépséges leányka. Baki Krisztinka, Szentmiklósnak rózsája tette még emlékezetesebbé az itteni napokat. A fogadóban sok ábrándos órát töltvén múlattam itt az időt többnyire írással, de barátommal folytatott eszmecseréim is gazdagították életem ezen szakaszát.


3 Szalkszentmarton
Szalkszentmárton

1844 és 46 között Szalkszentmártonban laktunk, azaz drága jó szüléim, akiknél 1845 júliusában tettem látogatást. Nagy hatással volt rám a találkozás, a hely maga. Itt írtam A fekete kenyér című versemet, de két drámám és egy regényem is született itt a száznál is több vers mellett. Vándorélet lett a Petrovics család küldetése, melyet Isten szánt nékünk. Néhány évnél tovább sehol sem volt maradásunk. Amikor szüléim egy éves bérlete lejárt, innen is tovább kellett állnunk. Mily borzalmas nap is volt, amikor árverezték a családi ingóságainkat mielőtt útra keltünk volna. (kép: Szalkszentmártoni Emlékház)

 

Image
Image

Hova szívem, lelkem Mindig, mindenhonnan vissza-visszavágyott


Nem kell sokat törni a fejed, hogy mely vidékre is vágyott vissza mindig kalandor lelkem? Bár csalóka kissé azért lehet, mert volt ez már mindenféle tisztes és becenévvel illetve.
Kiskőrösről elköltözve szinte minden pillanatom helyszíne, lakhelyem a Kiskunság volt. Az a Kiskunság, mely 1745-ben váltotta ki magát az úrbéri kötelezettségek alól, s ezzel kivételes szabadságjogok birtokába jutott. Ha magad is itt élsz lenn az Alföld tengersík vidékin, tőlem is halld a gyönyörű Bács-Kiskun történetét, amit én még Bács-Bodrog és Pest-Pilis-Solt Kiskunként ismertem.

Bács-Bodrog eredetileg maga is egy egyesített vármegye volt. A török hódoltság korában Bács és Bodrog lakossága jelentősen lecsökkent, így a XVIII. században összevonták őket. Közülük előbbi volt délre, utóbbi pedig északra; a kettő közötti határ nagyjából a mai Ferenc-csatorna vonalánál húzódott. A források alapján az eredeti Bács vármegyének egyetlen négyzetmétere sem tartozik már ide és a névadó Bács vára is jó 80 km távolságban található a déli határtól, a népemlékezet azonban még rendszeresen használja a Bács megye kifejezést, e név él tovább a mai Bács-Kiskunban is.

A Kiskun utótag a másik előd vármegye, Pest-Pilis-Solt-Kiskun nevéből adódik. A kiskunok büszke, önérzetes emberekként városuk neve elé mindig kitették a szabad jelzőt. 1848-ban fényesen ünnepelték száz éve kapott szabadságukat. Ezeket a Jász-Kun Kerületeket olvasztották be 1876-ban a török hódoltság kora óta létező Pest-Pilis-Solt vármegyébe, hozzáadva nevéhez a Kiskun utótagot is, utalva a Kiskunságra, melynek döntő része (a Pest megyeivé lett Kiskunlacháza kivételével) 1950-ben a vármegye déli részével együtt a mai Bács-Kiskunhoz került. (kép: Jászkun Hármas Kerület térképe 1854-ből)

Image
Image

 

Poétai pályám kezdeti lépéseit mondhatom – és ezzel nem a költő
túloz –, rögös utakon, gyalogszerrel tettem meg. Szó szerint! Ha nem
hiszed, tarts velem, barangoljuk be ifjúságom tájait együtt!

1 Petofi haz 

Kiskunfélegyháza

Csodálkozol-e, hogy vándoréletű sorsot szánt nekem az Isten? Az anyatejjel szívtam magamba a folytonos jövést-menést, apám, s anyám ringató karja vitt egyik helyről a másikra, ide éppen a Bánhidi-házba.

Hiszed-e, hogy hét iskolába jártam? Öt és fél évesen már olvasni, rajzolni tanítottak, amihez később is nagy kedvet éreztem. Kecskeméten, az elemi iskolában kezdtem el tanulni. Ne hogy azt hidd, hogy naponta kocsikáztak velem a négyökrös szekérrel rögös utakon, Habel József bátyámuraméknál, apám mészárszékének haszonbérlőtársánál kaptam szállást, csak vakációra mehettem haza Félegyházára. (Kép: Petőfi ház Kiskunfélegyházán)


 

Szabadszállás-Pest-Aszód-Selmecbánya

Szabadszállásra költöztünk 1830-ban, de nem nagyon melegedhettem meg. Gondos szüléim Sárszentlőrincre írattak evangélikus gimnáziumba, hogy a legjobbat adhassák nekem. Aztán jött Pest, majd Aszód, ahol a színészet szele megcsapott. Aztán meg jó apám csapott meg rendesen, meghallván színészi törekvéseimet. Pedig hogy bizsergett a vérem, valahányszor színtársulat érkezett Aszódra. Vérem bizsergését még egy szépséges leányzó is segítette, Cancrinyi Emília személyében. Tizenöt éves voltam ekkor. És itt barátom akár hiszed akár se, bevégeztetett a gondtalan és szép gyermekkorom. Hosszan mesélhetnék iskoláimról Pesttől, Aszódon át Selmecbányáig. De érd be annyival, hogy amikor újra Szabadszállásra jöttem, 1842-őt írtunk.

Útba ejtettem, hogyne ejtettem volna, hiszen ide is sok emlék köt. Szépek és kevésbé szépek egyaránt, mert követválasztási kudarcom is e helyhez kötődik, de inkább ringatom szépséges Prielle Kornélia szerelmének emlékét.


 

Fülöpszállás-Orgovány

Jól gurult még ez időtájt a mészárszék és korcsma szekere. Egyszerre bérelt jó apám mészárszéket és kocsmákat Fülöpszálláson 1833-36 között. Ez volt apám sikeres vállalkozásának utolsó virágzása, mielőtt elvesztette minden vagyonát a Kiskunságban.

Derülj velem kedves barátom, amikor születésemről szóló legendákat olvasod. Mert állítólag a megannyi hely között a néphit szerint az orgoványi csárdában születtem. Egy öreg félegyházi fuvaros mesélte sokaknak, hogy 1822 decemberének végén szüléimet Kiskőrösre vitte. Az éjszakai hóviharban eltévedtek, mígnem világosságot vettek észre, ami a pusztai csárdából szűrődött ki. Betértek a meleg helyiségbe, ahol pásztorkodó népek mulatták együtt az időt, az óévet búcsúztatták. Várandós anyám a konyhán túli első szobában tért pihenőre, csakhogy szülési fájdalmak törtek rá, és megszülettem a fogadóban. Amikor a vendégek megtudták a hírt, mint a három királyok, úgy érkeztek újszülött nézőbe. Ej’ mennyire derülök is ezeken a történeteken. Bekukkantottam egyszer ebbe a csárdába Kecskemét felől gyalogolva egy forró nyári napon 1844-ben és mi tagadás kedvemre való volt a pihenő.


2 Dunavecse
Dunavecse

Hát barátom, ha eddig tudtad követni izgalmas kalandjaim, akkor jól számold meg hajad szálait. Nincs bíz annyi, mint amennyit én vándoréveim során begyűjtöttem. Prencsfalutól Sopronon át Olaszországig, fűszerezve színészettel, katonáskodással, szerelemmel, és versekkel, versekkel…. A Tisza nem kanyarog annyit, mint az én gyalogutam, mely Dunavecsére vezetett, ahol a szüleim éltek nagy szegénységben. Két hónap alatt negyven költeményt vetettem papírra, miközben apám megpróbált meggyőzni, hogy mészáros legyek magam is. Drága anyám a tanulásom szorgalmazta, én meg fittyet hányva szüléim fejem fölötti vitájára, a színészkedéshez ragaszkodtam. Aztán ha kicsit megállok, rögtön szerelmes leszek, itt Dunavecsén a szőke Nagy Zsuzsikába.



Kunszentmiklós

Apám mészárszékeit igencsak megismerte a környék, merthogy itt is bérelt 1842 és 45 között egyet. Gyakran megpihentem Szentmiklóson, annál is inkább, mert szívbéli jó barátra tettem szert Bankós Károly személyében, erről egy versem is született Búcsú Kunszentmiklóstól címmel. Meghazudtolnám magam, ha szívemet nem ejtette volna rabul itt is egy szépséges leányka. Baki Krisztinka, Szentmiklósnak rózsája tette még emlékezetesebbé az itteni napokat. A fogadóban sok ábrándos órát töltvén múlattam itt az időt többnyire írással, de barátommal folytatott eszmecseréim is gazdagították életem ezen szakaszát.


3 Szalkszentmarton
Szalkszentmárton

1844 és 46 között Szalkszentmártonban laktunk, azaz drága jó szüléim, akiknél 1845 júliusában tettem látogatást. Nagy hatással volt rám a találkozás, a hely maga. Itt írtam A fekete kenyér című versemet, de két drámám és egy regényem is született itt a száznál is több vers mellett. Vándorélet lett a Petrovics család küldetése, melyet Isten szánt nékünk. Néhány évnél tovább sehol sem volt maradásunk. Amikor szüléim egy éves bérlete lejárt, innen is tovább kellett állnunk. Mily borzalmas nap is volt, amikor árverezték a családi ingóságainkat mielőtt útra keltünk volna. (kép: Szalkszentmártoni Emlékház)

 

Image

Hova szívem, lelkem Mindig, mindenhonnan vissza-visszavágyott


Nem kell sokat törni a fejed, hogy mely vidékre is vágyott vissza mindig kalandor lelkem? Bár csalóka kissé azért lehet, mert volt ez már mindenféle tisztes és becenévvel illetve.
Kiskőrösről elköltözve szinte minden pillanatom helyszíne, lakhelyem a Kiskunság volt. Az a Kiskunság, mely 1745-ben váltotta ki magát az úrbéri kötelezettségek alól, s ezzel kivételes szabadságjogok birtokába jutott. Ha magad is itt élsz lenn az Alföld tengersík vidékin, tőlem is halld a gyönyörű Bács-Kiskun történetét, amit én még Bács-Bodrog és Pest-Pilis-Solt Kiskunként ismertem.

Bács-Bodrog eredetileg maga is egy egyesített vármegye volt. A török hódoltság korában Bács és Bodrog lakossága jelentősen lecsökkent, így a XVIII. században összevonták őket. Közülük előbbi volt délre, utóbbi pedig északra; a kettő közötti határ nagyjából a mai Ferenc-csatorna vonalánál húzódott. A források alapján az eredeti Bács vármegyének egyetlen négyzetmétere sem tartozik már ide és a névadó Bács vára is jó 80 km távolságban található a déli határtól, a népemlékezet azonban még rendszeresen használja a Bács megye kifejezést, e név él tovább a mai Bács-Kiskunban is.

A Kiskun utótag a másik előd vármegye, Pest-Pilis-Solt-Kiskun nevéből adódik. A kiskunok büszke, önérzetes emberekként városuk neve elé mindig kitették a szabad jelzőt. 1848-ban fényesen ünnepelték száz éve kapott szabadságukat. Ezeket a Jász-Kun Kerületeket olvasztották be 1876-ban a török hódoltság kora óta létező Pest-Pilis-Solt vármegyébe, hozzáadva nevéhez a Kiskun utótagot is, utalva a Kiskunságra, melynek döntő része (a Pest megyeivé lett Kiskunlacháza kivételével) 1950-ben a vármegye déli részével együtt a mai Bács-Kiskunhoz került.

Image




Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.
+36 76 513 800
info@bacskiskun.hu


FŐOLDAL


KAPCSOLAT

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ


Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat
6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3.
+36 76 513 800
info@bacskiskun.hu

 

 

 

 

Image
Image

Keresés

Cookie használat
Honlapunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatásokat nyújtsunk látogatóinknak. Az Elfogadom gombbal hozzájárulását adja ezek használatához. További információkat itt találhat a Cookie szabályzatról és az Adatkezelési tájékoztatóról.