Az 1882. december 31-én, a Jász-Nagykun-Szolnok című lapban jelent meg Petőfi egy kortársának visszaemlékezése, amely a költő és családjának kiskunfélegyházi tartózkodásáról, mulatozási szokásairól, illetve egy nóta jelentőségéről is beszámol.
A cikk érdekessége, hogy az egykoron "fölkapi" – nak minősített nóta refrénje Petőfi Szülőföldemen című versében is visszaköszön, ott is refrén formájában. A történet szerint [...] „Másfél éves volt Sándor, mikor szülei Félegyházára költöztek, hol apja kortársai szerint igen jó vagyoni helyzetben éltek e városban, mely akkor még szinte csendes kis városka volt. Csak a névnap és a disznótor szakítá félbe olykor-olykor a csendet. […..]
A "divat" szót sem igen használták még akkor a közönséges emberek, hanem csak a "fölkapi" szót. Fölkapi nóta volt akkor Félegyházán és az alföldön a Cserebogár, sárga cserebogár Nem kérdem én tőled: mikor lesz nyár? Ugy is hő nyár emészti keblemet, Mióta rózsám bírja szívemet. És mikor Petrovits István, Gőizvein János, Wagner József, Hábel József és Martinyi Ferenc egy kompániába összeültek névnapozni vagy disznótorozni, dalolták a fölkapi nótát is. Így vésődött a 4-6 éves gyermek szívébe a dal is, mely fönnebbi versében a refraint képezi.
https://www.youtube.com/watch?v=nY2ZCbQ5Vrk
Hajagos Csaba