Hol és ki énektelte a dalt még a gyermek Petrovics Sándornak? Mi a közös Petőfiben és Móra Ferencben? Ha ellátogat Kiskunfélegyházára a Petőfi Emlékházba, vagy részt vesz a Kiskun Múzeum vezetett sétáin, biztosan ezekre a kérdésekre is megkapja a választ.
Egy 1824. október 14-én kelt szerződéssel a költő apja, Petrovics István Kiskunfélegyházán bérbe vett két mészárszéket, majd családjával Kiskőrösről odaköltözött, és 1830-ig ott élt és dolgozott. Innen erednek Kiskunfélegyháza Petőfivel kapcsolatos emlékei, amelyet ma számos kultúrális esemény, programban őrzi az utókor számára.
Petőfi Sándor emléke és kultusza Kiskunfélegyházán címmel 2017 augusztusában nyitották meg új tartalommal a kiállítást, amely korabeli rajzok, dokumentumok, családi iratok segítségével rövid ad áttekintést Petőfi életútjáról, bemutatja Kiskunfélegyháza múltját, a helyi Petőfi-kultusz kialakulását, benne az emlékház történetével.
Az emlékház nem csak a Petőfi-emlékeket mutatja be. A 2014-ben megnyitott Kutatók terme a kiskunfélegyházi Petőfi-kutatóknak állít emléket. Külön termet kapott Fekete János tudós helytörténésznek, a város díszpolgárának dolgozószobája, könyvtára és néhány kiemelkedő jelentőségű munkája.
2015-ben az épület felújított szárnyában újabb kiállítótermet nyitottak. A Művész-Térben a városhoz kötődő művészek, Dulity Tibor, Morell Mihály, Szántó Piroska, valamint Faragó József fafaragó alkotásai láthatók.
Petőfi Sándor költészete megyei érték, Kiskunfélegyháza pedig a legnagyobb múzsa: ITT utánaolvashat, hogy miért?
Fotók: wikipedia, www.bacskiskun.hu