„Talpra magyar, hí a haza!” Két nappal a forradalom kitörése előtt, 1848. március 13-án, esti gyertyafénynél az idézett sorral kezdte meg Petőfi Sándor a Nemzeti dal megalkotását, amely immár 175 éve, minden március 15-én felcsendül, ezzel együtt a géniusz költő költeménye a magyar irodalom egyik legismertebb versévé is vált. A mű megszületésére Petőfi a következő sorokban így emlékezik:
„A nemzeti dalt két nappal előbb, március 13-kán írtam, azon lakomára, melyet az ifjuság március 19-kén akart adni, mely azonban az eddigi események következtében szükségtelenné válván, elmarad. Míg én az egyik asztalnál a nemzeti dalt írtam, feleségem a másik asztalnál nemzeti fejkötőt varrt magának.”
Érdekesség, hogy a vers első szövegváltozata nem egyezett meg a pesti forradalom kitörésének napján megismert formával, hiszen még március 14-én este, a Pilvax kávéházban összegyűlt közösségben Petőfi megmutatta Szikra Ferenc jurátusnak a szöveget. A későbbiekben az alakuló 93. honvédzászlóaljhoz hadnaggyá kinevezett a számvevő a szövegben javítást javasolt Petőfinek, hiszen a mű a következő sorral kezdődött: „Rajta magyar!” Petőfi megfogadta a Szikra javító tanácsát, azonban volt még vele munka, hiszen az első sor eredetileg így hangzott: „Talpra magyar, most vagy soha! Ezt követően még módosult az utolsó három szó is: ,,hi a haza", így született meg a végső változat, amelynek kéziratát itt is megtekinthetik.
H. Cs.