Kiskunhalas város leghíresebb sírja egy Tolna vármegyéből származó evangélikus emberé. A halasi idősek és középkorúak mind-mind tudják, hogy ki volt Sass Károly (1825-1890) hivatalnok. Mindenki egyszerre vágja rá, ha megkérdezik: "Sass Károly,  Petőfi násznagya volt". De még az országos tudósítások, tv-műsorok, újságcikkek is, amelyek a várost mutatják be, erről a sírról szinte mindig megemlékeznek. Arra, hogy ki volt, honnan jött, mi volt a foglalkozása, hogyan lett a Petőfi esküvői tanúja, miért lett nász egyik fontos adatközlője, és hogy került Halasra, a lenti írásban igyekszünk válaszokat adni?!  

 

 

Sass Károly ismeretsége, barátsága, násznagysága Petőfi kapcsán a sorozatos véletlenek műve. A költővel, a bátyja révén találkozott. Sass István (1822-1891) a sárszentlőrinci evangélikus algimnáziumban volt iskolatársa a későbbi nagy poétának. Ám még felnőttkorukban is tartották a kapcsolatot. Sass Károly a testvére miatt 1839-ben ismerkedett össze Petőfivel Sopronban. A Sass család valószínűleg többször is hívta a neves ismerőst borjádi házukba. 1845-ben a legjobbkor érkezett a költőhöz a tolna vármegyei invitálás, amit Sass küldött. Petőfi éppen azon mérgelődött, hogy a Honderűhöz című munkáját rossz kritika érte. Jól jött neki a vidéki kikapcsolódás. Régi kedves barátja családjával, és azok ismerőseivel szívesen ismerkedett. Hogy milyen hangulat volt ott arra jó példa a következő eset "Csak az ottani hangulat jellemzésére hozom fel a következő esetet. Egyszer ebédnél forgácsfánk került az asztalra. Leánytestvéreim azt a csínyt követték el, hogy igazi gyaluforgácsot csempésztek a tészta közé s azt tojásban és zsírban kirántva adták fel s aztán kacagva lesték, midőn a vendég fiatalemberek a fenyőszilánkot egy darabig hiába rágva, végre titkon a tányér szélére csúsztatták, azt gondolván, hogy a forgács vélet- lenségből keveredett a fánkba. Petőfi sem kerülte ki a rászedetést, mire anyánk kitörő nevetéssel világosítá fel a valóról." (Halasi Újság, 1883. augusztus 12., 1.)

Többször is járt végül itt, és néhány verset is Borjádon írt. Így A négyökrös szekér című költemény is itt született.

 Nem Pesten történt, amit hallotok.
Ott ily regényes dolgok nem történnek.
A társaságnak úri tagjai
Szekérre ültek és azon menének.
Szekéren mentek, de ökörszekéren.
Két pár ökör tevé a fogatot.
Az országúton végig a szekérrel
A négy ökör lassacskán ballagott.

(A négyökrös szekér, 1845)

  Szekér

Ám ki is volt Sass Károly? Az ismeretlen ismerős násznagy 1825. február 14-én született Tolna vármegyében. A sárszentlőrinci evangélikus anyakönyvbe vitték fel az adatait, de külön jelezték, hogy a Sass család borjádi (borjáti). Sass István, árendátor (földbérlő) és Farkas Erzsébet gyermekeként látta meg a napvilágot. (Sajnálatosan a híres síremlékén tévesen van feltüntetve a születési dátuma. Érdemes lenne pontosítani a dátumot a sírkövön.) 

 

 

Sass Károly, 1825. február 14-én született, Sárszentlőrinci evangélikus születési anyakönyv (1825) (familysearch.org)

Sass elvégezte a keszthelyi gazdasági tanintézetet, majd nem sokkal Petőfivel való megismerkedése után 1845 őszétől Károlyi Lajos gróf erdődi birtokára került gazdasági szakemberként. 1848 nyaráig Szendrey Júlia apja, Szendrey Ignác mellett uradalmi írnokként dolgozott. Petőfinek így hatalmas szerencséje volt. A leendő após szemében tüskének számító Petőfi nem igen látogathatta szívszerelmét. Így Sass 1847 tavaszától üzeneteket közvetített, közvetíthetett a költő és Júlia között. A konspiráció nagyon titkosan zajlott, és jól működött, mások bevonásával. Petőfi sokat utazott, de a kapcsolatot tartani akarta szerelmével.

Petőfi ezt írta egy alkalommal Sassnak: "Édes Károlyom! Kérlek, add e levelet az illető kezébe, hisz tudod, hogy kiébe. S mondd meg neki, hogy a példányt összes költeményeimből ezelőtt más­fél vagy két héttel átadtam a Károlyi házhoz, honnan Nagykárolyba viszik, s ő Térey Mari kisasszonytól fogja megkapni. Ha választ ír le­velemre, neked fogja átadni, s te azt küldd bátyád levelében hozzám, mert most Sz. György-napra szállást változtatok, s még nem tudom, hova megyek. Pista majd át fogja nekem adni. Te is írj, különösen őróla, mindent, mindent, amit tudsz, mert róla a világon minden érdekel. Isten veled. Igaz barátod, Petőfi Sándor" 

A romos erdődi vár

Petőfi időnként láthatta Júliát, de egy idő után Szendrey Ignác kitiltotta az erdődi házukból. Így Sass szerepe még inkább felértékelődött a titkos levelezés kapcsán. Ha üzenet érkezett Petőfitől, akkor az ebédnél Sass a szívére tette kezét. Ebből Júlia már tudta, hogy levele van, és délután érte ment Sass irodájába érte.

Petőfi barátai tudták, ismerték a "titokzatos postást", így még Arany  János költő is mikor nem tudta, hogy Petőfi éppen hol tartózkodik, akkor Nagyszalontáról Sass Károlynak címezte a levelét, amit valójában költőtársának írt. 

Végül a szerelmesek nem kívánták tovább halogatni az elkerülhetetlent. 1847. szeptember 8-án a családfő megkerülésével esküvőt szerveztek az erdődi vár kápolnájában. Petőfi eredetileg Tompa Mihály költőt és Jókai Mór írót, kedves "irodalmár" barátait kérte fel esküvői tanúknak. Egyes források, főként Sass szerint Barna Ignác, költőt és orvost kérte fel Jókai mellett tanúknak. Ám ők nem érkezhettek meg időre. Végül Petőfi egyik tanúja Sass Károly lett, míg a másik tanú Lauka Gusztáv író, költő testvére Lauka József uradalmi alkalmazott volt. Vagyis kényszerből, és praktikusan azok lettek násznagyok, akik az uradalomnál dolgoztak. Júliát a családjából csak édesanyja és testvére kísérte el. Így a lány az akkoriban (is) fontos apai áldást nem kapta meg az esküvőjéhez. 

Sass Károly így örökítette meg a jeles napot, amellyel ő maga is az irodalomtörténet része lett: "Az esküvő kora reggel volt; az azt követő reggeli után az ifjú pár rögtön összepodgyászolt s kocsin megindultak Koltóra, hol tudvalevőleg gr. Teleki Sándor átengedte nekik kastélyát a mézeshetek eltöltésére. Júlia anyja és testvére Mariska (később Gyulai Pálné) jelen voltak a vár kápolnájában tartott esküvőn. Szendrey az apa nem jött oda el, hanem azalatt a kápolna fölötti szobában aggódott leánya jövőjén. Midőn az ifjú pár a vár alatt készen álló négyesfogathoz lement, akkorra Szendrey is lejött s a vár kapujához vonta magát, nézte az elmenőket s leányától búcsút is vett. Petőfi a család többi tagjaitól történt elbúcsúzása után, figyelemmel kísérte az ipát, hogy szól-e hozzá, vagy legalább felé fordítja-e szemét. Szendrey nem tette ezt egyiket sem. Petőfi közvetlen a kocsira szállása előtt egy darabig mereven nézett rá, s aztán, mint ahogy szokta, hirtelen elkacagta magát, s megint rögtön komoly arcot öltve, a már kocsira szállt Júlia mellé ült, s a nélkül, hogy az ipával többé csak egymásra is néztek volna, elhajtattak. Rosszat jósoltak abból, hogy Koltóra menet kocsijuk kereke eltört. S a balelőjelet a későbbi események igazolták is." (Halasi Újság, 1883. szeptember 9., 1.)

Sass Károly 1882k (Thorma János Múzeum fotótára)

Téves adat Sass Károly kapcsán (Kiskunhalas Almanach, Halasi Múzeum 3., Halasi Múzeum 5.), hogy az 1848/49-es szabadságharcban honvéd volt. Nem volt az, ugyanis erre semmiféle forrás nem utal. Ám valóban volt egy Sass Károly (1819-1895) a szabadságharcban, aki nyírségi születésű, református tábori lelkészként szolgált. Valószínűleg vele keverték össze a kötetek szerzői a borjádi Sasst.

Valószínűleg Pesten ismerkedett meg Sass Károly Péter Katalinnal, egy tekintélyes kiskunhalasi család leányával. A találkozásból szerelem, házasság, és 800 holdas hozomány lett. Sass 1860. április 23-án, Kiskunhalason vette nőül a református vallású "tekintetes Péter Lajos úr" hajadon lányát, Katalint. Két gyermekük született: Matild (1867) és Irma (1869). (Előbbi Hodossy Péter mérnök felesége lett később.) Sass az 1860-as évektől már valószínűleg Halason (is) élt. Árvaszéki könyvelőként és pénztárnokként is dolgozott itt a városházán. 

1882-ben indult a kiskunhalasi nyomtatott sajtó története a városban. Korda Imre tanár, lapszerkesztő kérésére Sass megírta visszaemlékezését Petőfi kapcsán. Barátságukról, a költőről, a titkos postáskodásról, a szenvedélyes szerelemről és a  házasságkötéséről részletes írásokat adott le. Ezeket a Halasi Újság: Adatok Petőfi házassága történetéhez című  cikksorozat keretében 1883. február és szeptember között hozta le, öt részletben. Emellett Petőfi három levelét is közölte a lap, amelyeket Sass bocsátott közre. 

Bodor Miklós: Sass Károly síremléke (a téves születési dátummal) Kiskunhalason (1987)

 

Sass Károly ráérezhetett arra, hogy minél előbb írásba adja emlékeit. 1890. június 5-én hunyt el, vesebajban. A kiskunhalasi régi református temetőben, a Baky kripta árnyékában hantolták el, a lánya révén a Hodossy-féle sírkertben. Szilády Áron református lelkész temette. 

 

Megrongált síremlékek (Petőfi Népe, 2009 - Pozsgai Ákos fotó)

Sajnálatos, hogy a régi református temetőben időnként vandálok pusztítanak. 2009-ben Sass Károly és családja sírját is megrongálták, de a református egyház és kiskunhalasi civilek, lokálpatrióták gyorsan rendbe tették a síremléket.

 

 

Sass Károly (1825-1890) sírköve (hibás születési dátummal)

Sass Károly emlékezete és emlékműve továbbra is töretlenül megvan. És a helyszín is a mai napig hirdeti Petőfi kalandos esküvője násznagyának nevét.

 Végső István

vegso.halas.hu

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Forrás: feketevaros.blog.hu