1.) Kelemen Lászlónak, az első „Magyar Játszó Társaság kormányzójának” Szegeden, 1800. május 17-én kelt levele, melyben bejelenti a színtársulat szándékát, hogy Kecskeméten játszanának, és egyben játszóhelyet vagy egy színt kér maguknak.

MNL BKML XV. 11. Jelentős személyek kéziratainak gyűjteménye. 69/2.

2.) Kelemen László (Kecskemét, 1762. júl. 26. – Csanádpalota, 1814. dec. 24.) színész, színigazgató. A pesti piaristáknál tanult, majd jogot végzett. Grassalkovich Antal herceg gödöllői uradalmának ügyészeként dolgozott, később külföldre ment ismereteit bővíteni. Az 1790-i országgyűlés az anyanyelvi színjátszás ügyét is felvetette reformtervei között, és Kazinczy magyar nyelvű társulat toborzását indította el. Kelemen csatlakozott e mozgalomhoz, s 1790 októberére sikerült egy kis társaságot összeverbuválnia. 1792-ben egy budai faszínházban kezdhették meg rendszeres működésüket. 1796-ban a társulat feloszlott, a színészek egy részével Kelemen László vándorútra kelt. Játszottak Debrecenben, Váradon, Szegeden, Kecskeméten, Nagykőrösön és Losoncon. Szülővárosában 1796. június 4-én léptek fel, erről a hajdani Arany Sas fogadó helyén ma álló épület (SZTK) falán elhelyezett márványtábla is megemlékezik. Kelemen később visszavonult a színjátszástól és kántortanítóként működött.

Kecskeméti Életrajzi Lexikon, 144–145. o.
A kép forrása: Magyar Színművészeti Lexikon, II. kötet (Szerk.: Schöpflin Aladár) Budapest, 1929. (409. o.)

3.) Kelemen Lászlónak, a Magyar Játszó Társaság kormányzójának Szegeden, 1800. május 24-én kelt levele, melyben megköszöni, hogy Kecskemét befogadja a társaságot, s a felajánlott játékszín méretét – Szomor Máté barátja tájékoztatása szerint – megfelelőnek tartja.

MNL BKML XV. 11. Jelentős személyek kéziratainak gyűjteménye. 69/3.

4.) Pest-Pilis-Solt vármegye 1815. Pünkösd havának 8. napján, Pesten tartott közgyűlésén határozatot hozott (1837. számmal) arról, hogy a megyebeli szolgabírók szólítsák fel a földesurakat és a tehetősebb személyeket a nemzeti nyelv pallérozására alakult Magyar Nemzeti Teátrum támogatására. A határozatot tartalmazó előlap és az adakozók aláírási íve látható a képen.

MNL BKML IV. 1504.c Kecskemét Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok. 1815. 9. 12.

5.) A városi tanács 1816. április 19-én tartott gyűlésének határozata. A Magyar Játszó Társaságnak otthonául szolgáló pesti – lebontásra ítélt – épület helyett Kecskemét Város Tanácsa adott helyet a színészeknek, majd 1816. évi távozásukkor ajánlólevéllel látta el őket.

„Alol is meg írt Szabados Ketskemét Várossának Bírája s Tanátsa, jelen Levelünk rendében adjuk tudtokra kiknek illik és ezennel bizonyságot tészünk arról: hogy minekutána a múlt 1815-ik esztendő November holnapjában Szabad királyi Pest Várossában elpusztítván azon épület melyben a Nemzeti Jádzó Társaság maga játékdarabjait szokta vala elöl adni, azon Társaságnak némely tagjai bennünket az eránt kerestek volna meg hogy a Társaságot nehogy az a jádzó helynek nem léte miatt végképpen eloszolni kényteleníttessen városunk kebelében fogadnánk be, és mi ebbéli kívánságát a többször mondott azon társaságnak mint a nemzeti cultura elölmozdítására czélozó hazafiúi indulatot úgy tekintvén, azt ezen városunkban bé is fogadtuk volna, az a közelebb lefolyt téli holnapokban itten amennyire tudtunkal lehetett betsülettel mulatván elöl adott játék darabjaival ezen városi publicumot a megelégedésig mulatatta légyen.

Mely mivel a következő nyári meleg napokban a játék előadására, és a nagyobb számú publicumnak béfogadására alkalmatos helynek nem léte miatt most már innent is tovább menni kéntelenítettne, azt ezen Bizonyító úgy ajánló Levelünket provideálni jónak sőt szükségesnek ítéltük.”

MNL BKML IV. 1504.c Kecskemét Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok. 1816. 9. 6.

6.) Az 1700-as években épült egykori Arany Sas vendégfogadó (Cserepes), melynek udvarán többször játszott Kelemen László társulata és a később Kecskemétre érkező színtársulatok. Az épület az 1850-es évek elejétől 1861-ig Pest-Solt megye hivatalának adott otthont, később törvényszéki épületként és kórházként funkcionált. 1950-ben történt lebontása után a helyén építették fel az SZTK székházat.

MNL BKML XV. 5.a

7.) Színházi statutum, amelyet 1816. március 26-i ülésén hagyott jóvá és léptetett életbe Kecskemét Város Tanácsa.

„A helyben mulató Jádzó Társaság bé adott folyamodó Leveléhez mellékelvén némely rendszabásokat, mellyeket magok között a tagok megállapítottak, ezeknek leendő confirmatiojok mellett, addig is még azon Társaság itten mulatna, kire a szükséges felvigyázás végett Directort kineveztettvén.

Mely bé adott törvényei, és rendszabásai a Társaságnak felolvastatván, és megvizsgáltatván, mivel azok helyesseknek, és azon jó czéllal, melyre a Theátrumi Institutumoknak szükség törekedniek meg egyezőinek lenni  találtattak; annál fogva helybe hagyattak , és e következendő jegyzésekkel megerősítettek nevezetessen az egész társaságra nézva.

1-er A Társaság az olyas Játék darabokat, mellyek a censurán általmentek, minden megtsonkítás vagy hozzá adás nélkül tartozzon elöl adni, és ha azokban akárminemű csonkítást, vagy változtatást tenni akarna azt a Director úr híre nélkül tehesse.

2-or A Jádzásnak ideje rendessen vasárnapi, keddi és tsütörtöki napokra határoztatván, ezen napokon kívül, előre való Jelentés, és különös engedelem nélkül Játék darabok elöl ne adathassanak.

3-or A Theatrumhoz tartozó és közönségessen az egész társaságot illető akárminemű eszközök, inventáriumban foglaltassanak.

4-er A nézéstül való fizetést, vagyis a bemenetel árát a helyhez alkalmazkodva mindenkor a helybeli Elöljáróság és nem maga a Társaság fogja elhatározni.
A Társág egyes tagjaira nézva

5-er A nagyobb és több heti fizetésnek lehúzását maga után vonó büntetésnek megvétele ne egyszerre, hanem apródonként értetődjön, hogy aként a büntetendő tag éllete módjától azalatt is meg ne foztatasson.

6-or Azon estere ha fizetésektől, és más szükséges költségektől a Cassából valamely ne talán fenn maradna, hogy annak egy része az érdemet szerzett tagok különös megjutalmaztatására fordítassék jóváhagyatott ugyan, úgy mindazonáltal, hogy az a Director úrnak béfolyásával, és itéletivel elhatározandó mód szerént essen meg. Végre.

7-er Mind a jó rend, mind pedig a Társaság önnöm kívánsága azt hozván magával az alatt míg a Társaság itten mulatna Directorává notarius Szeles József úr kineveztetett.”

MNL BMKL IV. 1504.b Kecskemét Város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1816. március 26. (470–471. oldal).

8.) Katona József (Kecskemét, 1791. nov. 11. – Kecskemét, 1830. ápr. 16.) drámaíró, városi főügyész portréja. A magyar irodalom kiemelkedő művének, a Bánk bán c. ötszakaszos drámának szerzője.

Kecskeméti Színházi Újság, 1901. november 11. 1.

9.) Katona József: Jeruzsálem pusztulása. Eredeti szomorújáték, 5 felvonásban. 1814. Az eredeti kézirat címlapja és részlet a második felvonásból.

MNL BKML XIV. 15. Katona József drámaíró, kecskeméti főügyész iratai. 2. tétel

10.) Déry Istvánné, Széppataki Róza (született: Schenbach Rozália, Jászberény, 1793. dec. 23. – Miskolc, 1872. szept. 29.) az első magyar operaénekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője. Legnagyobb sikereit énekes szubrettként aratta.
A színházi évek idejére esik Katonának Széppataki Róza iránti szerelme. A később Déryné emlékezéseiben Katona József alakját is megörökítette: „…ez igen különös egyéniség volt” – írta róla. „Nagy különc, szörnyű komoly mindig s igen rövid beszédű... Egy szóval végzett mindent. Ő szeretett volna színész lenni, de orgánuma nemigen volt hozzá. Igen az orrából beszélt. Alakja elég csinos volt, sudár termettel, de arca nem volt szép. Haja gesztenyeszín, de az úgy állott, mint a szeg.”
Katonát szerelmi hajlam kötötte Széppataki Rózához. Mikor 1813-ban hosszabb időre hazautazott Kecskemétre, Katona a színlaposztó által egy cédulát küldött neki. A cédulán a következő szöveg állt: „Holnap jókor haza kell utaznom. Én magát véghetettlen szeretettel szeretem, s lelkemben hordozom képét, mióta először színpadon megláttam játszani, s ezen szende képet fogom titkon keblembe zárva véglehelletemig hordozni.”

Magyar Színművészeti Lexikon, I. kötet (Szerk.: Schöpflin Aladár) Budapest, 1929. (353. o.)

11.) Katona Józsefnek Kecskemét város Tanácsához írt beadványa, melyben Bánk bán c. drámájának egy nyomtatott példányát „születése helyének” ajánlja. Az irat hátoldalára rávezették a Tanács 1820. november 22-én tartott gyűlésének határozatát, mely szerint a Tanács azt nem csak jóindulattal elfogadta, hanem a szerzőt „a magyar nyelv pallérozhatására törekedő dícséretes Igyekezetiért Honorárium fejében a város Cassájából 100 forintokat kifizetni rendelt.”

MNL BKML XIV. 15. Katona József drámaíró, kecskeméti főügyész iratai. 5/a. tétel.

12.) Katona József 1826-ban kelt, Kecskemét város Tanácsához intézett beadványa. A háromoldalas beadványban a piaci mészárszék „játékszínné” (színházzá) alakításának szükségességéről ír.

„1. Többek szándéka ez.

2. Van most itt egy kedvelt színtársulat, mely a színház céljára felajánlást tett. Havonta két előadás bevételét a színházépítésre átadják. Most azonban annyit kellene tenni – Katona szerint –, hogy a mészárszék közfalait kiverni és nekik minden egyéb nélkül átadni, s a felajánlásból lassanként a színházat fel lehet építeni.

3. Régi szándéka a Tanácsnak, hogy a kellemetlen mészárszéket a város közepéről elhelyezze, de az a pusztítás kára nélkül az átalakítással díszes épületté válhat.

4. Az időpont is alkalmas az átalakításra, mert a mészárszék-bérlők esztendeje lejárt és ezek más helyre mennek: a régi görög templomba, Czollner Ferenc elhagyott boltjába.”

Katona kéri a Tanácsot, mint a szépnek és jónak pártolóját, a mészárszék átalakítását határozza el.

MNK BKML XIV. 15. Katona József drámaíró, kecskeméti főügyész iratai. 7. tétel.

13.) Katona József színházterve, a fenti beadvány melléklete.

„A mi veressel van írva, az Famunka. A mi feketével van írva az Falrakás.
N° 1 Az épület homloka a Főbejárással és két karikás mélységekkel, mellyeknek egyikében a Democrites, másikában a Horatius képe lenne kifaragva.
N°2 a játékszín fekete, vagy is az egész Épület fundamentuma.
N°3 A Nézők Helyének belső tekéntete, úgy mintha azt az Ember és Játszók színéről nézné...”

MNL BKML XIV. 15. Katona József drámaíró, kecskeméti főügyész iratai. 8. tétel.

14.) A Kecskeméten, 1831. április 16-án, szombaton játszott Stuart Mária (Schiller drámája) kéziratos színlapja, melynek főszerepét Komlossyné asszony játszotta.

MNL BKML VIII. 705 A Katona József Színház (1916-ig Kecskeméti Színház) iratai. Színlapok gyűjteménye. 1831.

15.) Király Sándor szabómesternek a város tanácsához 1827. június 25-én intézett beadványa, melyben a saját házában tartandó vendéglőjogért folyamodik. Szándéka kettős volt: adósságát kívánta a vendéglátás által leróni a bevételből, másrészt helyet kívánt adni „nem tiltott Játéknemeknek” muzsikával, tánccal. A vendéglői jog elnyerése Király Sándor szerint „a Hazafiak alkalmaztatását hozná magával..., mint volt a közelebb múlt Farsangkor itt Helyben is, midőn a Ns Tanátsnak Polgári s Hadi személyektől kikéretett s nyeretett engedelméből, kétszeri mulatságot közmegelégedéssel tartottam.” Az elért vendéglői joggal élve színi előadásokat is tartott Király Sándor saját épületében.

MNL BKML IV. 1506 Kecskemét Város Telekszabályozó Bizottságának iratai. 1840. 3. 89.

16.) Király Sándor szabómester, kecskeméti lakos háztelkének rajza. A park melletti épület volt a vendéglő, egyben Kecskemét első színházi épülete, amelyet Király Sándor építtetett 1833-ban.

MNL BKML  IV. 1506 Kecskemét Város Telekszabályozó Bizottságának iratai. 1840. 3. 89.

17.) Szuper Károly (Kiskunhalas, 1821 – Budapest, 1892) színész, színigazgató. Az ő társulatában játszott Petőfi Sándor Kecskeméten.

Váli Béla: Szuper Károly színészeti naplója 1830-1850 (Színháztörténi könyvtár - Új sorozat 2., Budapest, 1889) 

18.) Szuper Károly színészeti naplója 1830-1850. Színháztörténeti Könyvtár 2. Részlet a könyvből az 1843. január 9-től március 5-ig tartó időkből, amikor Petőfi Szuper Károly színtársulatával Kecskeméten időzött.

Váli Béla: Szuper Károly színészeti naplója 1830–1850 (Színháztörténi könyvtár – Új sorozat 2., Budapest, 1889)

19.) Az 1848. december 24-én, Kecskeméten, Szuper Károly rendezésében előadott „Parlagi Jancsi vagy A szerelem csodái” című darab színlapja.

MNL BKML VIII. 705 A Katona József Színház (1916-ig Kecskeméti Színház) iratai. Színlapok gyűjteménye. 1848.

20.) A Marokkói arab társulat rendkívüli előadásának és az „Adósok” című színműnek együttes színlapja. 1855. január 4.

MNL BKML VIII. 705 A Katona József Színház (1916-ig Kecskeméti Színház) iratai. Színlapok gyűjteménye. 1855.

21.) Az 1858. szeptember 25-én Szigeti Józsefnek, a Pesti Nemzeti Színház rendezőtagjának címszereplésével előadott „Bánk bán” előadás színlapja.

MNL BKML VIII. 705 A Katona József Színház (1916-ig Kecskeméti Színház) iratai. Színlapok gyűjteménye. 1858.

22.) A Buday József színtársulata által 1859. február 22-én előadott „Dózsa György” című történelmi dráma színlapja.

MNL BKML VIII. 705 A Katona József Színház (1916-ig Kecskeméti Színház) iratai. Színlapok gyűjteménye. 1859.

23.) Pest-Solt megye főnökének leirata, miszerint a „Bánk bán” című drámát a levélben leírt szövegrészek kihagyásával lehet előadni. A levél kelte: 1860. február 17.

MNL BKML IV. 1615 Kecskemét város polgármesterének iratai. 102/1860.

24.) Horváth György színigazgató felhívása Kecskemét közönségéhez 1860-ban, melyben kéri a nagyérdemű közönséget, hogy a színtársulat játékát megtisztelni kegyeskedjen.

MNL BKML VIII. 705 A Katona József Színház (1916-ig Kecskeméti Színház) iratai. Színlapok gyűjteménye. 1860.

25.) Kovács László házának tér- és lejtmérési rajza. A Festő és Halasi út sarkán álló épület volt Kecskemét második színházépülete, amelyet 1868. december 26-án nyitottak meg.

MNL BKML XV. 15. Tervrajzgyűjtemény. 483.

26.) A Kecskeméti Színpártoló Kör alapszabálya. Kelt: Kecskeméten, 1875. november 7-én. A színpártoló kör tagja, majd elnöke volt Kada Elek, Kecskemét 1897–1913 között hivatalban lévő polgármestere.

MNL BKML IV. 1939 Kecskeméti Egyesületek Alapszabályainak gyűjteménye. 194. sz.

27.) Kada Elek (1852–1913) későbbi polgármesternek, a színházi kör tagjának, illetve elnökének ifjúkori képe.

MNL BKML XIV. 12. Kada Elek kecskeméti polgármester iratai. 1. doboz.

28.) Némethy György színigazgató 1877. szeptember 4-én kelt színházi jelentése, melyben a színtársulat tagjaira hívja fel a figyelmet és céljaként megfogalmazza, hogy a közönség igényeit művészi szinten kívánja kielégíteni. A jelentés alsó részében a Színügyi Bizottság és a Színpártoló Kör ajánlja a közönség figyelmébe Némethy György társulatát.

MNL BKML VIII. 705 A Katona József Színház (1916-ig Kecskeméti Színház) iratai. Színlapok gyűjteménye. 1877.

29.) Kecskemét város központjának térképe a Kovács László-féle színház helyének megjelölésével. Részlet László Károly 1879-ben készült Kecskemét-térképéről.

MNL BKML XV. 1.a Térképgyűjtemény Törzstérképek. 483.

30.) A Kecskeméten 1879. január 1-jén előadott „Czigány” című 3 felvonásos népszínmű (írta: Szigligeti Ede) színlapja.

MNL BKML VIII. 705 A Katona József Színház (1916-ig Kecskeméti Színház) iratai. Színlapok gyűjteménye. 1879.

31.) Bényei István színigazgató Blaha Lujzának, a Budapesti Népszínház művésznőjének fellépését reklámozza. Alul az előadás színlapja látható.

MNL BKML VIII. 705 A Katona József Színház (1916-ig Kecskeméti Színház) iratai. Színlapok gyűjteménye. 1880.

32.) „A nemzet csalogánya”, Blaha Lujza fotója.

A kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Blaha_Lujza

33.) A Lászy Vilmos igazgatása alatt, 1880 őszén induló színházi évad előadásai. A színlapok az egyes előadások (drámai, népszínmű, operett és vígjátéki) szereplőgárdáját is bemutatták.

MNL BKML VIII. 705 A Katona József Színház (1916-ig Kecskeméti Színház) iratai. Színlapok gyűjteménye. 1880.

34.) A Kecskeméten 1881. november 10-én, Jakab Lajos színigazgató társulata által előadott „Tricoche és Cacolet” című darab színlapja. A darabot rendezte és a címszerepet játszotta: Bokody Antal.

MNL BKML VIII. 705 A Katona József Színház (1916-ig Kecskeméti Színház) iratai. Színlapok gyűjteménye. 1881.

35.) Bokody Antal (1837–1902) színész, színigazgató 1858-ban Szegeden lett színész Szabó József társulatánál. Elsőrangú jellemkomikus volt, operettbuffo, kedélyes apaszerepeket játszott. Játékát egyszerűség, természetesség, közvetlenség jellemezte. Kiváló Moliére-színész volt. A Nemzeti Színház több ízben is szerződtetni akarta, de felesége miatt vidéken maradt. 1867-től mint rendező is szerepelt. 1874-ben a Budai Színkör és az István téri Színház bérlője volt, de ebbe a vállalkozásába belebukott, és visszatért a színészpályára.

Magyar Színművészeti Lexikon, I. kötet (Szerk.: Schöpflin Aladár) Budapest, 1929. (218. o.)

36.) A Lászy Vilmos igazgató színtársulata által Kecskeméten, 1881. január 16-án előadott „Toborzás az 1848-1849-iki honvédvilágban” című színmű (írta: Rátkay László) színlapja.

MNL BKML VIII. 705 A Katona József Színház (1916-ig Kecskeméti Színház) iratai. Színlapok gyűjteménye. 1881.

37.) Jókai Mór „Könyves Kálmán a bölcs a magyar király” című ötfelvonásos történeti szomorújátékának színlapja. A szomorújátékot 1883. február 20-án Miklóssy Gyula címszereplésével adták elő.

MNL BKML VIII. 705 A Katona József Színház (1916-ig Kecskeméti Színház) iratai. Színlapok gyűjteménye. 1883.

38.) A Pesti Ihász Lajos színigazgató társulata által Kecskeméten, 1894. január 27-én, „fényes díszletekkel és jelmezekkel” előadott „Az ember tragédiája” című dráma színlapja. (Rendezte és Ádám szerepét játszotta: Bagi Gyula, Éva szerepében Márkus Ilona volt látható.)

MNL BKML VIII. 705 A Katona József Színház (1916-ig Kecskeméti Színház) iratai. Színlapok gyűjteménye. 1894.